A mai nap számomra a vegánság jegyében telt el.

Steiner Kristóf tartott 3 vegán workshop-ot a Vegan Sunday Market-en, és miután a középső eredendően egy beszélgetésnek volt meghirdetve, csak az elsőre meg a harmadikra fizettem be Évivel (ő csak az elsőre). A két téma: gyorsan sokfogásos menüt csinálni, valamint filléres összetevőkből vegánnak lenni. A helyszínen derült ki aztán, hogy ezek a workshop-ok nyíltak (ergo bárki belenézhet, vagy meg is nézheti az egészet), csak a kóstolóból nem kap az, aki nem fizetett. így maradtam mindháromra, de a középsőből - miután az is főzőssé változott idő közben - nem ettem. A kóstoló egyébként is mini adag volt, addigra viszont már pont többet ettem volna, a hotdogosnál (szigorúan szójavirslivel) meg pont jól leapadt a sor!

Nem lettem (még?) vegán, és nem vagyok (még?) Kristóf-rajongó, mi több egyetlen receptet sem csináltam meg (még!) a nagy lendülettel megvett könyveiből, de van egy "titkos" Facebook-csoportja, aminek a tagja vagyok és onnan értesültem erről az eseményről. Nagyon nagyon szeretem az olyan embereket, akik valamit szín tiszta szenvedéllyel csinálnak, mert általában ők a legjobb szakértői is a témának és reméltem, hogy majd inspirálódom is az előadásokból főzés tekintetében. Alapvetően ugyanis már a hétköznapok során vegetáriánus életmódot folytatok, de néha még csalok. Jó példa erre a síelés, ahol minden nap volt húsos fogás, ami elől nem volt könnyű kihátrálni, de egyszer halat magam rendeltem, másszor meg rákos tésztát és basszus a májkrémet is magamtól kívántam meg (pedig azt már tényleg sohasem!). Szóval időnként bűnözök, de gyakoribb az, hogy leszedem a felvágottat, kikaparom a húst, vega fogást választok stb.

Arra büszke vagyok, hogy már több mint egy hónapja zabkását reggelizek gyümölcsökkel meg magvakkal (és imádom!!!) és ha megvolt jövő héten a mellkas-has-kismedence CT, akkor újra fogok Avemar-ozni is a hosszú kihagyás után... (Avemarnal ugyanis az a szabály, hogy képalkotók előtt pár nappal le kell állni vele, aztán a sugárműtéthez is tartoztak képalkotók, maga a műtét előtt-után meg még a rákgyógyszereket is abba kellett hagyni!). Síelés alatt visszajöttek a gyógyszerek, és a szerdai CT után pedig visszajöhet az Avemar is. Furcsa belegondolni, hogy az "eredeti terv" szerint még csak most kedden lenne a koponya MRI-m...

Amíg én épp inspirálódtam vegán főzés ügyében, a város egy másik pontján valakit épp ébresztgetni kezdtek.

Telefonáltam reggel a MÁV Intenzívre, akkor mondták, hogy pénteken végül kivették D. jobb veséjét, ami annyiból elég szomorú, hogy innentől dialízisre fog szorulni. De a körülötte lévő területek is nagyon csúnyák voltak (értsd be voltak gyulladva), ezért még nem biztos, hogy ezzel megszűnt a góc. A napi terv pedig az volt, hogy felkeltsék! Lélegeztetésre már régen nem azért szorult, mert ne tudott volna levegőt venni, hanem, mert altatásban volt, valamint a vérnyomása is nagyon alacsony volt. Arról most leszedték és elkezdték felébresztgetni. A nap kérdése volt, hogy ez vajon sikerülhet-e?

Este újra telefonáltam, és akkor mondták meg, hogy az ébresztés sikerült. A látogatási zár továbbra is életben van, plusz az Intenzívnek eleve van egy olyan szabálya, hogy csak egyetlen egy ember látogathatja naponta és az is csak közeli hozzátatrtozó lehet. Nos igen, ez való igaz, de ebben az országban jelenleg én vagyok az egyetlen ember, aki látogatni tudná... és szeretném is! Álltólag lehet vele kommunikálni, de ő beszélni nem tud, mert a gégéjét felvágták. Csak reagálni tud: bólogatni és fejet rázni.

Azt mondták, hogy ha holnap 9 után keresem a részlegvezető orvost, akkor ő esetleg engedélyt tud adni, hogy én legyek a magyarországi látogatója, illetve hogy a "vesztegzár" ellenére meglátogathassam. Még soha nem voltam Intenzív osztályon a másik oldalon. Gyanítom, hogy az nagyon más. De mindenképpen szeretnék vele "beszélni". Remélem megkapjuk az engedélyt.