Hogy időpontot kértünk a pénzes MRI vizsgálatra az Affidea központtól, az iszonyú jó ötlet volt!

Azt terveztem, hogy a vizsgálati eredményt a vizsgálat leírásával együtt közös posztban fogom megírni azzal a címmel, hogy "Ha az eredmény negatív, a hangulat pozitív", de sajnos a mai poszt egész más címet kapott...

De megnyugtatnék mindenkit: a hangulatom így is pozitív!

Csak sajnos a leletem is. Mondom is a lényeget:

"Az előző vizsgálattal összevetve a metastaticusnak tartható gócok mind számban, mind méretben enyhe progressiót mutatnak."

Ez konkrétan - immár - hat áttétet jelent, amelyek 12, 10, 8, 6, 6 és 5 mm-esek.

A keddi vizsgálat egyébként nem volt rossz élmény, sőt! Egy nagyon szuper új géppel néztek meg, rajta volt a GE logo és vakított, mint a friss hó. Mondták, hogy kb. - az Onkológia negyed órájához képest - itt fél órát fog tartani maga vizsgálat, és ebből 20-25 perc natív lesz, azaz kontrasztanyag nélküli, majd bejön egy ápoló és a karomba szúrja a kontrasztanyagos injekciót az utolsó 5-6 percre.

Maga a kiszolgáló személyzet nem volt teljesen a topon (mind a recepcióban, mint bent volt egy kezdő, akinek magyarázgattak) és helyben orvosuk sem volt. Annyira nem, hogy a bemutatkozó lapon válaszolni kell egy halom kérdésre, hogy engedélyezem-e és volt egy olyan, hogy "Engedélyezem-e, hogy tele-leletezésben készítsék el a szöveges leírásomat?", mire én azt válaszoltam : "Nem." Erre a vizsgálat előtt odajöttek, hogy ha ez "Nem" marad, akkor a vizsgálatot sem csinálják meg, ti. nincs saját orvosuk, itt mindenki csak táv-leletez. Kijavítottam hát "Igen"-re és reménykedtem, hogy nem Onkológiás a távorvos, aki majd látni fog... (Hogy az orvosok mennyire nem tartják a titoktartási esküt, azt már megtapasztaltam, de mi van akkor, ha valaki két intézményben dolgozik és a kettőben találkozik ugyanazzal a beteggel? Vajon titkolhatja az egyik intézetben megtudott infót az előtt az énje előtt, aki a másik helyen dolgozik???)

Másik furcsaság volt, hogy nem kaptam külön ruhát! Az Onkológián mindig adnak egy hátul kötős ruhácskát MRI esetén, bár most elbizonytalanodtam, hogy vajon koponyánál is? (Múlt héten volt gerincem, de ott természetes, lehet csak azért más ez most).

Érintettem már, de itt az is fura, hogy nem az van, hogy várakozáskor beszúrnak egy kanült és vizsgálat közben nyomják be "távvezérléssel" a kontrasztanyagot, hanem vizsgálat KÖZBEN jön be valaki és megszúr, befecskendezi a cuccot, kiveszi a tűt, majd kimegy. Mindeközben nem szabad ránézni, mert a fejet nem szabad mozgatni. Én már - mint múltkor részleteztem - elég rutinos vagyok, de azért ez még nekem is egy kicsit olyan volt, hogy hűűű. Értelemszerűen így még rászorítani sem tudod a vattagombócot, amit adnak (persze azért rád ragasztják), így azért ennek lett némi nyoma.

Viszont ami a lényeget illeti, nem csak hosszabb volt a vizsgálat, de a hangmintázat is más. Egyszer például valami nagyon fura és elég magas hangon sípolt a gép és komolyan azt hittem, hogy lehet most nálam elromlott és ez a vészriasztó! Máskor meg rengeteget rezgetett (200 kis kopogásnál abbahagytam a számolást), illetve olyan is volt, amikor folymatosan. Egyszer a natívnál is csinált olyat, de a kontrasztanyagos 5 perc szinte végig ilyen volt! Hogy el tudjátok képzelni: addig olyanok általában, hogy egy adott hangból hallasz 3-5 "sípolást", majd vált valami másra. De amikor ez az új módszer van, percekig megy az erős zaj (ez már nem is kopogás, hanem egy szignifikáns zaj), és enyhén ugyan, de rezonál ott minden.

Időre mentem, akkortól már velem is foglalkoztak. A váróban meg csak az ült, akinek tényleg volt várnivalója (mert korábban érkezett például). Az Onkológián simán órákat vár az ember, még ha időpontra érkezett is. Itt is be van táblázva egy nap, de még sincs "csúszás".

Végül, de nem utolsó sorban: a CD-re kírt leletet azonnal kiadják, 10 percen belül (nem kell hozzá "orvosi engedély", mint az Onkológián), a papír alapút azonban csak 3 munkanap múlva tudják kiküldeni. A CD-t sem muszáj megvárni, kiküldik szívesen postán. ((ja és még nagyobb zárójel, de itt nem kell üres CD-t vinni cserébe, hanem automatikusan megteszik))

A 3 nap leletezési idő holnap járt volna le.

De MRI-re készülvén hétvége óta nem ittam Avemart (a tájékoztatójában van, hogy olyankor nem ajánlatos, a kontrasztanyag miatt), ezzel a lendülettel sikeresen elfelejtettem bevenni az anti-epileptikumomat is. És elfelejtettem aztán este is... Aztán azt gondoltam, hogy bakker, most van 4 hónapja, hogy szedem. Mi történne, ha abbahagynám végleg?

Nos, hogy pontosan mi minek a következménye volt, azt nem tudom, de tény:

Ma délelőtt újabb epilepsziás rohamom volt. Ezúttal ismét major (értsd. a záróizmos téma).

Nem volt olyan szerencsém, mint legutóbb, mert a konyhában történt, mégis kevesebb és enyhébb sérüléseim lettek, mint az ágyban. Szokás szerint egyedül voltam (tegnap volt az egyetlen vendégmentes estém a héten, a mától levő japánok meg még csak úton voltak idefelé), ezért ismét nincs szemtanú, ellenben egy kis károsodás lett, mert a reggelim tányérját összetörtem (egy hat darabos készlet tagja). Bár már hetek óta zabkását reggelizem, most kenyeret ettem kivételesen, úgyhogy nagy kosz nem lett (habár a követ fel kellett törölni nyilván). Lassan esett le, hogy mi történt, de onnantól, hogy a nyelvem megéreztem, már nem volt kérdés. Viszont beletelt pár percbe, mire összetettem az alap adatokat (dátum, hol vagyok, mit csinálok stb.), aztán gyorsan rendet tettem a konyhában is meg magamon is és fogadtam a vendégeket is, akik hamarosan megérkeztek. Japánok, kedvesek, fiatalok és a bőrönd lepakolása után már mentek is felfedezni Budapestet. Én meg felhívtam Anyut...

Anya lemondta az aznapi második ellenőrzését és szaladt hozzám (bár nem kértem, sőt). Együtt ebédeltünk, megnézett, elmondtam neki minden történést. Utána én lepihentem, ő meg intézkedett, hogy a keddi leletet még ma este megcsinlják és azt meg is kapjuk. Utána visszament estig dolgozni.

Én pihenés után elmentem az új terapeutámhoz (késtem kicsit, mert az analóg ébresztőórám is késik - mint ekkor kiderült), de megérte a találkozó! Utána hazajöttem a japánkákért és magammal vittem őket a japán tanáros vacsinkra (szerencsére az is itt volt a Kálvinnál), ami szintén szuper volt! Mindkettőtől próbáltak eltiltani a szüleim, de elég határozottan megmondtam, hogy márpedig én elmegyek, mert ezek fontosak! És nem is bántam meg, mert tényleg nagyon klasszak voltak!

Időközben Anyu begyűjtötte a leleteimet az Affideától, meg otthonról is, én is összeszedtem ami nálam van (elkezdtem ugyanis digitalizálni őket, de scanner meg CD olvasó csak otthon van, ezért nincsenek még egy helyen) és közben összeírogattam a kérdéseimet, meg egyeztettünk akciótervet is a folytatást illetően. Az biztos, hogy holnap kiíratom az Onkológián a december negyediki CD-t, majd első körben a Fedorcsák doktorral szeretnék beszélni. Sok mindenről, de szeretném ha megnézné a CD-imet (ő onkológus is!) és adna egy tisztességes szakvéleményt arról is, hogy szóba jöhet-e most a Gamma-kés...?

A további és részletes tervekkel nem fárasztanálak titeket, inkább azzal, ami meg is valósult, de az előfordulhat, hogy most sűrűbben fogok posztolgatni. Meglátjuk :-)

Szurkoljatok és imádkozzatok kérlek!!!