Nem tudom pontosan az okát, de miután októberben keddre esett a nagyvizit (hisz a hétfő munkaszünet volt), most már sorozatosan keddre kapok időpontokat. Ez olyan szempontból logikus, hogy így megvannak a négy hetes periódusok, viszont olyan szempontból fura, hogy normál esetben már vizit sincs. Ilyen normál eset volt az eheti novemberi kontroll is.

Egyébként az, hogy vizit sincs egyben azt is jelenti, hogy a prof. asszonnyal sem találkozom hivatalosan, még arra a két percre sem. Nem hivatalosan azért láttam persze, köszöntünk is egymásnak, meg láttam a múltkori beteg nők közül is minimum kettőt a váróban. (Szokás szerint a kaja volt a téma, főzési tippekkel, de mi odébb ültünk Anyuval és volt így is bőven mit megbeszélnünk.)

Kis magyar abszurd, hogy mielőtt bementem volna a doktornőhöz, a nővérek hívtak be egy vizsgálatra. Megmérték a vérnyomásom. Egyszer - hiba. Kétszer - hiba. OK, akkor legyen egy másik vérnyomásmérő! Abban nincs elem. Jó, akkor jöjjön a harmadik! Ezután megkérdezték van-e lázam? Mondtam, hogy szerintem nincs, de nem mértem, erre felírták a kis papírra, hogy 36,4. Végülis...

Egy óra várakozás után aztán el kellett mennem WC-re és valahogy éreztem, hogy pont ekkor fognak szólítani. Állítólag szólítottak is, még akkor, amikor ott voltam, de szemkontaktus nem történt. A doktornő gyakorlatilag csak kikiabálta a nevem és nyitva hagyta az ajtót, aztán meglepődött, hogy nem megyek be. Egy ott várakozó nő később azt mondta, hogy amikor szólítottak, akkor már a lifteknél jártam.

Eszter most sokkal kisimultabb és nyugodtabb volt (mondhatni szebb!), de eléggé megvárakoztatott már a vizsgálattal is. Korábban mentem, mint eddig valaha, mégis miután nem volt ott a déli vizit határideje, simán elhúzta az időt és dél után hívott csak be. Akkor sem sokra, csak hogy megnézze a laborom és megkérdezze hogy vagyok? Miután azt mondtam, hogy jól és nincs panaszom, azt mondta, hogy az jó és akkor a vizsgálatra nincs is szükség(!). Természetesen az ambuláns lapon ettől függetlenül megint egy hosszú bekezdés szerepel azért az elvégzett vizsgálatokról... Megállapította, hogy alacsony a fehérvérsejt számom, mégpedig annyira, hogy az már kettes kategória, úgyhogy referálnia kell a prof.asszonynak. Ez ugyanis az a helyzet, amikor orvosi megítélés kérdése, hogy szüneteltetik a gyógyszert, vagy kaphatom tovább és ebben egyedül nem dönthet. Remek.

A laza két órás várakozás alatt aztán történt egy vicces kis eset. 1-2 hete a suliban Ági teljesen kiakadt a feladaton, meg hogy már megint mentor nélkül hagytak rá minket és Sanyival kitalálták, hogy Honfoglalóznak inkább. Mondtam, hogy abba én is szívesen beszállok, így sok év után először nekem is be kellett jelentkezni, de valamikor véletlen rossz helyre nyomtam és bejelöltem, hogy szeretnék a Honfoglaló nevű TV-s vetélkedőben indulni. Na, hogy így ülünk a váróban jön egy ismeretlen szám.

- Jó napot, XY vagyok a Duna TV-től, ...-t keresem.

- Én vagyok!

- Üdvözlöm. Jelentkezett a Honfoglaló nevű vetélkedőbe és szeretnénk behívni egy castingra, csak előtte feltennénk néhány kérdést, amikből legalább 3-ra helyes választ kellene adnia. Alkalmas most?

- Persze! ((mégis mi lenne alkalmasabb időpont, mint az Onkológiai üldögélés???))

- Ki írta a Szondi két apródját?

- (némi segítség után:) Arany János!

- Remek, akkor mehetünk tovább! Mit jelent az, hogy lamentálni?

- (ohh, ez milyen könnyű! :D ) Hezitálni, gondolkozni még.

- Saaajnos nem!

- MI??? Miért, akkor, mit?

- Azt jelenti, hogy panaszkodni, sopánkodni(!!! és nagyon durva, de ez tényleg igaz! így nőttem fel, hogy ezt végig rosszul tudtam!)

Lelövöm a poént, még nem tudtam azt sem, hogy mi a digdig (rágcsálót mondtam, pedig törpeantilop) így nem fogjátok látni a TV-ben, ahogy megcsillogtatom híresen széles műveltségemet, mindenesetre egy pillanat alatt megfeledkeztem minden külső körülményről. :-)

A hosszas várakozás után aztán Eszter megjelent az ambuláns lapommal meg a receptekkel (hál' Isten), úgyhogy egy nagy kő legördült.

Viszont labor ügyben dühös voltam egy kicsit, mert amikor pénteken kijött az eredmény direkt felhívtam Apát, hogy mondja meg melyik értékek fontosak, mert szükség esetén újracsináltatom a vizsgálatot. (A háziorvosunk ugyanis készségesen kiír mindig laborra, ha kérem). Múltkor ugyanis 4 nap különbséggel teljesen más eredmények jöttek ki és miután több mint húszszoros véradó vagyok, kitapasztaltam már egy-két trükköt hogyan lehet manipulálni az értékeket. Kiváncsiak vagytok egy ilyenre?

- A nővérek állandóan nyavalyognak, ha túl sűrű az ember vére, ezért szeretik megkérdezni, hogy véradás előtt mennyit ivott az illető? Igen ám, de az nagyban befolyásolja bizonyos anyagok (különösen a fehérvérsejt meg a vörösvérsejt számok) koncentrációját. Ezt akkor tanultam meg, amikor egy véradás előtt ittam otthon másfél liter teát, majd elmentem a központba, ahol nem adhattam vért az alacsony Hemoglobinom miatt. Ezen rettentően meglepődtem, mert egyfelől nem mondták meg, hogy ez mennyire baj és mit kéne tennem, csak azt, hogy nem vagyok elég jó,  másfelől soha korábban nem volt hasonló gond a véremmel. Teljesen elkeseredetten zavarban mentem haza és nem értettem, hogy ez most mi volt? Később aztán leesett a tantusz és elkezdtem figyelni az ilyen apróságokra.

Most is ittam vérvétel előtt folyadékot, legközelebb nem fogok... A papírjaimon a nővéri rinya úgysem fog szerepelni, ellenben rossz lelet miatt elvehetik a gyógyszerem!

Szóval ezért (is) szeretek külsős helyre beutalót kérni és nem helyben aznap reggel vért vetetni. Jobb a dolgokat kézben tartani!

Mák az is, hogy most nem az iskolából lógtam ki, mert nem tudom hogy magyarázom meg, a 11 előtt-től 3 utánig tartó ebédszünetet... így viszont arra gondoltam, amit bridzsben szokás mondani: ami a kutyáké, az a kutyáké, majd jó szokásunk szerint elugrottunk Anyuval a Mammutba, hogy egy görög lakomával ünnepeljük meg a legújabb havi gyógyszereimet!