...olyan mint egy elfuserált almáé. Vagy narancsé. Vagy gumicukoré... nos voltaképp nem is tudom milyen. Gejlesen édes. Úgyhogy az én módszerem az volt, hogy ha inni kellett, akkor hoztam hozzá valami teát, ennivalót és... és kellett pár perc, mire így is megittam.

A Medrol meg baromi keserű. Azt mondjuk csak napi egyszer kellett bevenni, de akkor sem volt finom.

Ennek megfelelően baromira vártam már a szerda reggelt.

Persze volt szombaton babaúszás, vasárnap meg Anyunap, de a legbüszkébb arra voltam, hogy a hét elején, már csak feleket vettem be a Quarelin-ből és úgyis megmaradtam.

Szerdán május 10.-e volt, a húgocskám szülinapja. Anyu és Apu is bejött velem a kórházba. Azt mondták fél kilencre érjek be, pontosan akkora is voltunk ott. A szobámat viszont csak háromnegyed kettőkor tudtam elfoglalni. Addig volt egy tüdő röntgenem meg egy randi az altató orvossal és jó sok várakozás - Anyuval.

A szobámban éjfélig(!) egyedül voltam. Akkor azonban hoztak egy 73 éves nénit, Ica mamát, akinek nem örültem valami nagyon... Miután fél hatkor keltettek és az érkezése teljesen felborította az éjszakámat, nagyon ideges lettem. Órákig nem tudtam aludni, mire a nővérkék adtak egy kis altatót.

Nos, így kezdődött a műtétem napja.