Eléggé megugrott a blogom népszerűsége, amit kicsit a vendégemnek is köszönhetek, úgyhogy vettem az üzenetet: amint lesz érkezésem, csinálni fogom "a másik" blogot is. Előre szólok, hogy - bár úgy látom szeretitek a drámát - a posztok többsége ott azért inkább vidám lesz! 

A hétvégét pihenéssel töltöttem, voltam a pici unokaöcsémmel babaúszáson és ahogy kocsikáztunk odafele tiszta deja vu érzésem volt. Eddig két babaúszáson voltam: egyiken közvetlenül az első műtétem előtt, másikon meg 3 héttel később, a sugaras után. Na most is hasonló lesz a menetrend. A babaúszás hihetetlen vicces és édes egyébként, plusz nagyon hasznos is! Sosem felejtem el ált. isiben a víziszonyos osztálytársaimat a kötelező úszás órákon. Ennek a lényege, meg pont az, hogy megszoktassák a babákkal a vizet és a vízzel kapcsolatos helyzeteket: a kis unokaöcsém hihetetlenül imádja, már ezt látni is öröm. És most már igazi feladatokat is csinálnak!!!

Másfelől már múlt héten elkezdtem, de most be is fejeztem a leleteim digitalizálását, ami így összesen három éjszakába került. Gyakorlatilag bescanneltem az összes ambuláns lapomat meg lemásoltam a képalkotó vizsgálataim anyagát, aztán az egészet áttettem egy pendrive-ra. Eddig öt intézményből (Onkológia, OKITI, Szombathely, Fehérvári út, Vahot utca) vannak papírjaim, amiben az a leggyönyörűbb, hogy ezek a helyek nem látják egymás adatait, azaz kézben kell vinnem mindig onnan ide innen meg oda a leleteket, amik nem helyben készültek. Pl. amikor kiderültek az agyi áttéteim, akkor is arra kellett várni egy csomót, hogy kiírják CD-re a sürgősségi MRI-m anyagát és csak a CD-vel a kezemben taxizhattunk át az OKITI-be. Holott az összes OKITIs sugaras idegsebész az Onkológián is dolgozik, mert sugarazó gépek meg csak ott vannak... Tiszta buta a rendszer, de mindegy, mert engem ez többet nem kell, hogy érdekeljen: a kis ezüst pendrive-omon ezentúl rajta van minden! :-)

Pendrive-ot is sokat válogattam a boltban, de az új mappámat még tovább válogatom. Új színt szeretnék ugyanis adni a legújabb korszaknak! Az első adag leletem ugyanis zöldben van, a tavaly április-májustól induló pirosban és a csütörtökkel kezdődő "gyógyulás"(!?)-os korszakét sárgába szeretném tenni, de abból sajnos még nem láttam kemény hátlapos gyorslefűzőt. Már hat színből találtam (fekete, bordó, piros, zöld, kék, szürke), de citromsárgát még nem :/ Nagy probléma, mi? Nekem mégis fontos. Ha nem találok sárgát, akkor kék, vagy fehér lesz egyébként.

Mellesleg nem lett volna olyan csiga hadművelet a digitalizálás, ha nem olvastam volna el közben újra az összes leletet is. Ez olyan volt kicsit, mint egy terápia, de érdekes mód tartalmazott meglepetéseket is! Pl. augusztus 14-én Eszter azt írta az ambuláns lapomra, hogy "hányás" miatt jelentem meg soron kívül a rendelésén, ami egyáltalán nem igaz, mert április vége óta nem hánytam. Azért jelentem meg, mert már voltam mindenhol (3x neurológusnál, egy CT-n, egy MRI-n, 3x csontkovácsnál, 1x háziorvosnál, 1x reumatológusnál, többször gyógytornán, Bowen kezelésen), kipróbáltam 4 különböző gyógyszert, de az Istennek nem múlt el a rohadt hátfájásom... Azt nem tudom minek kellett valótlanságot állítania az ambuláns lapomon, de mindezt latinul tette (és nem a vomit szóval), úgyhogy csak most tűnt fel... Emellett volt pár viccesebb elírás is (pl. kontroll MRI szeptember 111.-én), meg rengeteg helyesírási hiba, de kiindulva a blogomból erre inkább nem mondok semmit.

Apropó blog. Amint láthatjátok már dolgozom a személyre szabáson, de ez még csak egy sablon, az igazi dizájnolás igazi képekkel lesz! A fedőlécen például a kedvenc folyosóm fog szerepelni, ami hasonlít a jelenlegi fotóhoz is, csak épp a helyszíne a valódi Onkológia!

Sokan kérdezitek, így megírom itt is: D. továbbra is altatásban és lélegeztetőgépen van, a keringése már működik, de dializálni még mindig rendszeresen kell. Tegnap végre orvossal is beszéltem (minden nap telefonálok a MÁV intenzívre). A fájdalmait egy vesekő okozhatta, amivel azonban nem törődött, úgyhogy a kis genyó felsértette, minek következtében vérezni kezdett az egy szem működő veséje. Ezt sikerült ugyan megmenteni, de még nem lehet tudni, hogy be tudják-e majd indítani és el tudja-e látni majd a funkcióját. A másik veséje már le van állva. Gyakorlatilag még "nyitva van hagyva", azaz biztos, hogy lesz még egy műtéte, hogy kiszedjék a tamponokat meg gézlapokat, amiket benne hagytak. Ezt a műtétet először mára ígérték, tegnap azt mondták szerdán lesz, ma meg azt, hogy csütörtökön. Úgyhogy fingers cross please, csütörtökön lesz egy műtéti társam, csak míg ő Pesten lesz műtve, én Budán, míg ő Oxigén maszkban lesz, én "szkafanderben", míg ő altatásban "csinálja", én magamnál leszek és míg neki az élete múlik rajta... nos az végülis nekem is.

Izgulok magunkért, de bízom benne, hogy sikerülni fog! Egyszerűen sikerülnie kell! :-)