Amikor 10 napja megtartották az évnyitót a szoftver iskolában ért egy kis meglepetés.

Ekkor derült ki ugyanis, hogy hogyan lesz a csoport beosztás, milyen szoftvert fogunk tanulni és mi lesz a csoportunk neve. Én angolul tanulok Java-t és - kapaszkodjatok meg - a csoportom neve: Oracle!

Első nap voltaképp csak ismerkedés volt egymással, azaz csapatépítő és név tanuló játékok. Mégis kegyetlenül lefáradtunk! Utána este héttől ismerkedős iszogatás a Füge udvarban, de mi annyira összemelegedtünk, hogy voltaképp már oda is a szomszédból mentünk, mert közösen beültünk előtte vacsizni.

Az igazi meló kedden kezdődött. HTML-t és CSS-t vettünk és egyszerű honlapot kellett tervezni.

Egy átlagons napunk úgy néz ki, hogy van egy reggeli nyitás (mindenki elmondja hogy van), egy lightning talk (könnyű kis előadás technikai témában - általunk), material review (a házi megbeszélése), majd workshop (önálló munka feladatokon keresztül) a zárásig (mindenki értékeli a napot). Ezt fűszerezik meg hetente egy hétindító előadással, egy CA session-nal (egy programozó kiül és a 3 csoport előtt leprogramoz egy oldalt, miközben kihangosítja a gondolatait), valamint pénteken egy demózással (ilyenkor csoporton belül mindenki tart egy 4 perces előadást valami problémáról, amit megoldott a héten). 

Szóval a kedd már átlagos nap volt és bele is csaptunk a lecsóba. Mondjuk a workshop alkalmával csak a feladat elejét olvastam el ("Készíts egy honlapot!"), valamint a padtársamra a hagyatkoztam, így voltaképpen szabadon elkezdtem kreálni egy oldalt. Egyre jobban belejöttem és nagyon élveztem. Elkapott a flow! 3 óra után már közel voltam művem befejezéséhez, amikor feltűnt, hogy a szomszédom, meg az előttem ülő srác műve baromira hasonlít egymásra... és akkor elolvastam a feladatot: teljesen le volt szabályozva, hogy mit kellene csinálnunk, dekorral, háttérrel, mindennel.

1. sz tanulság: Végigolvasni a feladatot.

Innentől már izmozhattam ezerrel, a nap végére nem jutottam túl messzire. De tanultam belőle.

Ugyanakkor ezen a napon csináltunk először közös kód review-t, azaz olyat, hogy megnéztük többeknek a csoportból a munkáját a kivetítőn. Ez rettentő tanulságos volt, mert ugyanazt a feladatot gyakorlatilag különböző féle képpen csinálta meg mindenki! Ekkor értettem meg mit értenek azon, hogy a programozás kreatív munka!

Szerdán GitHub-ot használtunk. A házira kapott videók katyvasznak tűntek, de aztán a nap végére lett Repository-m meg minden. Két nappal később újranéztem a videót és nem értettem mi nem volt ezen világos? Mondjuk annyiból ez a nap sem ment simán, hogy az oktatóprogram azonnal felajánlotta, hogy aki akarja csinálhatja japánul, vagy kínaiul és én persze nem bírtam ki, hogy ne váltsak nyelvet...

Csütörtökön megint HTML és CSS volt, de ezúttal a workshop 10 feladatot tartalmazott. 5-ig jutottam... Ekkor már nem volt kifogás, tényleg lassú vagyok. De nem csak lassú, hanem lassó felfogású is. volt ugyanis egy olyan feladat, amiben BIZTOS voltam, hogy szó sem esett róla a leckében. Mégis meg kellett csinálni. Ekkor jött a második tanulság:

Nem számíthatok rá, hogy ha megvan a házi, akkor megvannak az alapok a workshop-hoz: muszáj kutatni, és izzítani a Google-t...

Viszont ezen a napon volt a CA session, ami rettentően inspiráló volt. A srác piff-puff leprogramozott egy oldalt 40 perc alatt, mi meg csak ámultunk. Majd mentünk vissza befejezni a kis ábráinkat :-)

Péntek ismét HTML és CSS, de ezúttal csak egy feladattal: egy Form-ot kellett szerkeszteni. Nem jutottam túl messzire, bár nagyon igyekeztem. Szerencsére senki nem tudta befejezni a feladatot a csoportból, de ez egyáltalán nem ment fel. Ekkor volt az első demózás is, amit az első hétról kellett tartani. Na itt végre volt sikerélményem! :-) Többen is megjegyezték, hogy látszott mennyire nem izgulok és kompakt, jó kis előadásom volt. Na igen, négy év tanítási gyakorlat nem csoda hogy nem vész el...

 Fura újra diáknak lenni, de közben egyben felemelő is.