Miután megkaptam a remek MRI eredményt, még ott volt az UH, amit nem sikerült lemondani.

Péntek délelőtt elmentem legalizálni a szállásadást, onnan mentem át az Onkológiára.

Hiába volt felesleges a vizsgálat, a bácsi annyira kedves volt, meg alapos (még mutogatta is nekem a képernyőn, hogy mi mit jelent, hogyan lehet felismerni az esetleges rosszindulatú dolgokat), hogy egyáltalán nem bántam meg. Mondjuk visszahívott 3 héttel későbbre kontrollra, de hál Istennek most sem lettem megszúrva.

Ugyanekkor csatlakoztam a nővéremékhez is, akik levittek a Balatonhoz! :-) Szerdáig volt a miénk a nyaraló, de vasárnap du. feljöttem és hétfőn, az onkológiai kontroll után mentem csak vissza.

A kontrollon az onkológusom nagyon kedves volt.

Először azt mondta ugyan, hogy az idegsebészek "mindig ezt mondják", de végül elismerte, hogy lehet benne valami és megegyeztünk, hogy a legközelebbi képalkotó vizsgálatom úgyis július 20.-án lesz, utána újra találkozunk.

Mivel az Onkológia a Délinél van, pár perc múlva már Badacsonytomaj felé zötykölődtem a vonaton, hogy némileg könnyebb szívvel folytassam a nyaralást.

Apropó nyaralás.

Hétvégén még velünk volt a sógorom, az öcsém, meg a barátnője is. Utóbbi egészen eddig Hollandiában élt, és szombat este meglepett egy kis csomaggal. Pár hónapja kérdezte, hogy kérünk-e esetleg valamit Hollandiából, mire helyből rávágtam, hogy "füves csokit"! Nos, a csomagocskában volt egy rendes csoki is, meg egy becsomagolt másik ajándék. Kicsomagoltam, és... igazi füves csoki volt benne!!! Mondta, hogy netről rendelte, meg kiokosodott a témában (ti. h kétféle cannabis van és ez a szuperélelmiszer kategória), mindenestre én iszonyat meglepődtem, de persze nagyon nagyon örültem neki. :-)

Mindez egyébként kerti sütögetés közben történt és az külön show volt, mennyire tűzbe jött a tűz látványától a pici unokaöcsém. Voltaképp imád mindent, két nap múlva hasonlóan sikongatott a Balatontól is (megfürdettük ugyanis). Iszonyat cuki ez az apró ember, a Terápiás Vad Kobra, aki májusban majdnem minden nap meglátogatott ("kezelt") és én vagyok az első sikertörténete. Pedig még be sem töltötte a nyolc hónapot! :-)